[ Pobierz całość w formacie PDF ]

E pillanatban ment el mellette az �tterembeli fiatal f�rfi. A
steward hangosan felolvasta a s�rg�nyt, azt�n �gy, hogy a mellett�k
elhaladó is jól �rthette, azt k�rdezte: - Subraja a rendeltet�si hely? -
Igen. Nem el�g olvasható az �r�s? - k�rdezte Milde.
- Dehogynem, csak a t�viratokkal vigy�zni kell, nagys�gos
kisasszony.
A f�rfi felkapta a fej�t. Meg�llt, egy m�sodpercig bizonytalanul
n�zett Mild�re. Azt�n hirtelen elhat�roz�ssal odal�pett hozz� �s
meghajolt.
- Eln�z�s�t k�rem, nagys�gos kisasszony, hogy b�torkodom
megszól�tani. De �ppen most hallottam, eg�szen tiszt�n, amint a
steward a Subraja szót kiejtette. Nos, nem tudom meg�llni, hogy meg
ne k�rdezzem: a kis Subraja szigetrQl van szó, a Sumba �s a Timor
nevq Szunda-szigetektQl d�lre? Engedje meg, hogy bemutatkozzam:
a nevem Bergen. �n is �ppen Subraj�ra sz�nd�kozom utazni.
Huncut mosoly jelent meg Milde ajk�n.
- Akkor, ha nem t�vedek, �n a m�rn�k, aki Subraj�n csatorn�t
akar �p�teni? A f�rfi meglepQd�tt, de azt�n jókedvqen elmosolyodott.
- Mi az �rd�g, nagys�gos kisasszony, csak nem �n a nQi Sherlock
Holmes? A l�ny halkan elnevette mag�t.
- Nem, legal�bbis eddig m�g nem fedeztem fel magamban egy
szikr�nyi tehets�get sem az ilyesmihez. Egy kis kombin�ciós
k�pess�g, ez minden. Tudom, hogy Subraja eg�szen kicsi sziget,
P�ter Hagenau tulajdona, �s hogy Qrajta �s a le�ny�n k�v�l nincs- a
szigeten európai ember. Engem Hagenau kisasszony sz�m�ra
fogadtak fel t�rsalkodónQnek, teh�t �n is �ppen �tban vagyok Subraja
fel�. Hagenau �r nagyn�nje, Rodeck jogtan�csosn� asszony, elhunyt
�desany�m bar�tnQje szerezte nekem ezt az �ll�st. TQle tudom, hogy
Hagenau �r egy m�rn�k�t hozat a szigetre, aki csatorn�t �p�t neki.
�n pedig azt �ll�tja, hogy Subraj�ra utazik, nem volt teh�t neh�z
kital�lnom, hogy �n az a bizonyos m�rn�k.
Rudolf Bergen jókedvqen felnevetett.
- Teh�t �tit�rsak vagyunk, �s elQrel�thatólag eg�szen hossz�
ideig lakót�rsak is lesz�nk. �gy v�lem, ez m�r most jó bar�ts�gra
k�telez benn�nket. Term�szetes nyugalma �s magabiztoss�ga miatt
m�r kor�bban is nagyon rokonszenvesnek tal�ltam �nt. K�rem,
engedje meg, hogy �ntQl is elk�v�njak n�mi rokonszenvet, legal�bb
annyit, hogy az utaz�s idQtartam�ra felaj�nljam a v�delmemet.
Milde b�jos, hamisk�s mosollyal, amely azonban mentes volt
minden kac�rs�gtól, �gy szólt: - �gy hiszem, ahhoz elegendQ lesz
annyi rokonszenv, amennyit siker�lt m�r �bresztenie bennem. Ha
nem is vagyok f�l�nk term�szet, �s a k�r�lm�nyek m�r kor�n arra
k�nyszer�tettek, hogy �n�llóan vigy�zzak a bQr�mre, m�gis sz�vesen
elfogadom az aj�nlat�t, amennyiben f�rfiseg�ts�gre lesz sz�ks�gem.
Nem kiz�rt ilyen hossz� �ton.
- Fogadja �rte legh�l�sabb k�sz�netemet, nagys�gos kisasszony -
mondta a f�rfi, �s meghajolt.
- �, k�rem, a nagys�gos kisasszonyt nyugodtan el is hagyhatjuk.
Nem idQszerq, �s k�l�nben is, ha elfoglalom az �ll�st, k�nytelen
lenne megint m�sk�pp szól�tani.
- Hogy szól�thatom teh�t? - k�rdezte a f�rfi.
- H�vjon egyszerqen csak Volkner kisasszonynak! Ezzel teh�t �n
is bemutatkoztam �nnek.
- K�sz�n�m, Volkner kisasszony. Felt�telezem azonban, hogy
feltartottam, �s meg óhajtja kezdeni fed�lzeti s�t�j�t.
- Igen, ez volt a sz�nd�kom.
- Csatlakozhatom �nh�z, vagy ink�bb egyed�l óhajt lenni? - Ha
nincs jobb dolga, velem tarthat.
- Jobb semmi esetre sincs. Pszint�n szólva �gek a v�gytól, hogy
m�g egy kicsit �lvezzem a t�rsas�g�t. Mert �n is kombin�lok. Ha
ugyanis �n jó bar�tja Hagenau �r nagyn�nj�nek, akkor tud nekem
n�mi felvil�gos�t�st adni a Subraja-szigetrQl �ltal�ban, de
legfQk�ppen P�ter Hagenau �rról.
- Teh�t a k�v�ncsis�g az �n elQz�kenys�g�nek mozgatórugója? -
tr�f�lkozott Milde.
- �, k�rem, Volkner kisasszony, ne �t�ljen ilyen szigor�an!
Tekintse ink�bb tud�sv�gynak! - k�rte nevetve a f�rfi. - Ugyanis
semmi egyebet nem tudok azon k�v�l, hogy egy csatorn�t kell
�p�tenem Subraj�n, �s hogy ezen a szigeten egy n�met, n�v szerint
Hagenau az egyeduralkodó. �ntQl hallottam most azt is, hogy
Hagenaunak van egy l�nya. S mivel �n szemmel l�thatóan jól
inform�lt, rem�lem, m�g t�bbet is meg fogok tudni �ntQl.
- Mindent el fogok mondani, amit csak tudok, doktor �r.
�s a maga nyugodt módj�n elmes�lte, hogy P�ter Hagenau
mintegy tizenk�t �ve tulajdonosa Subraj�nak, ahol nagy vagyonra tett
szert, �s ez idQ alatt az egyetlen feh�r ember volt a szigeten. Arról is
besz�lt, hogy P�ter Hagenau s�lyos csalód�s miatt menek�lt a
mag�nyba, �s t�bb� nem t�rt vissza N�metorsz�gba, nehogy
�jra�ledjenek a f�jdalmas eml�kek. Rudolf Bergen �rdeklQd�ssel
hallgatta.
- Mennyi idQs is P�ter Hagenau l�nya? - k�rdezte.
- Tizenh�t �ves.
- Szents�ges �g! �s ott �l egyed�l a minden bizonnyal mqveletlen
bennsz�l�ttek k�z�tt? - k�rdezte sz�nakozva.
Milde sz�nd�kosan nem mondta el neki, hogy Q hivatott arra,
hogy a kis szigethercegnQt megtan�tsa a legsz�ks�gesebb t�rsas�gi
formas�gokra. Ez�rt azt�n azt sem �rulta el, hogy Lia Hagenau
szeml�tom�st jól �rzi mag�t a mal�j lakoss�g k�r�ben. Csak annyit
mondott: - Ez�rt megyek oda, mint az ifj� h�lgy t�rsalkodónQje.
A f�rfi nevetett.
- Teh�t, Volkner kisasszony, mi fogjuk k�pviselni Subraj�n a
serkentQ, friss szellemet! - L�tom, nincs ellen�re.
- H�la istennek, mintha nekem tal�lt�k volna ki ezt a feladatot.
Azóta �rzem �jra jól magam, mióta rem�nyem van egy kis
p�nzkeres�sre.
- Olyan p�nz�hes? - csipkelQd�tt a l�ny. A f�rfi elkomolyodott.
- F�lre a tr�f�val, Volkner kisasszony, borzasztó helyzetben
voltam. A k�r�lm�nyek folyt�n a szok�sosn�l gyorsabban
�sszeismerkedt�nk, �s �n �rtelmes ember. Ez�rt nem csin�lok titkot
abból, hogy Hagenau �r megb�z�sa sz�rnyq helyzetbQl mentett ki.
Nemr�g fejeztem be a tanulm�nyaimat, �s fizet�s n�lk�l dolgoztam
egy nagy�zemben. Csakis az�rt, hogy gyarap�tsam a tud�somat. Nem
is lett volna baj, hogy nem keresek r�gt�n, ha �letben marad a
nagyb�ty�m, aki fedezte tanulm�nyaim k�lts�g�t. A hal�la azonban a
t�nk sz�l�re juttatott. Sok�ig hi�ba prób�ltam �ll�st szerezni, de azt�n [ Pobierz całość w formacie PDF ]

  • zanotowane.pl
  • doc.pisz.pl
  • pdf.pisz.pl
  • supermarket.pev.pl

    •